Még egyszer utoljára megpróbálok nekiugrani, és visszaemlékezni arra, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, de biztos vagyok benne, hogy nem nagyon fog menni. Ezt van. Kicsit beleuntam, ellustultam, a jó ég tudja, hogy minek hívjam. Mentségemre legyen mondva, hogy nem csak ezt hagytam…
Ez is, meg az is, meg a semmi is. Történni sem nagyon történik semmi, meg az is igaz, hogy a lelkesedésem is elfogyott. Na, nem a gyerekfogadásé, hanem az irkálásé. Meg a firkálásé. De basszus, már alig csak egy pár hetet vannak itt, aztán megint mennek haza. Megint eltelt egy…
Évközépi elmélkedések, amik már nem is évközépiek.
Fay áll az erkélyajtónál, és nézi a hőmérőt.
- Hideg van?
- Igen.
- Mínusz vagy plusz?
- Plusz.
- Akkor még nincs hideg.
- De!
Nagyjából ennyi történik mostanság. Jó, ennél azért több, de nem…
Szokás szerint megint jó nagy késéssel. Pedig hol van már a tavalyi hó. És most nem csak amúgy képletesen, hanem tényleg. Mármint tényleg tavalyi.
Az egész úgy kezdődött, hogy nem volt hó. Sokáig. Egy szem sem. Pedig igazából kicsit féltem, hogy most, hogy megint olyan…
Amióta a gyerekek már tudják, hogy nem az angyalka hozza a fát, és nem kell azon görcsölni, hogy hova hajtjuk el őket addig, amíg nem készülünk el mindennel, egészen unalmas lett a készülődés. A fát mondjuk utolsó pillanatban vettük, Zoltán nem is volt igazán elégedett vele,…
Jóóóóóóóóól megszívtam. Egyrészt így jár, aki hisz az internetnek, másrészt így jár, aki nem gondolkozik. Az egyetlen aprócska probléma az, hogy nem csak magamat szívattam meg, hanem a családod is. Kibírták.
Szóval 29-én krampuszfuttatás volt az Osztrákoknál, már egy…
Idén mérsékelt volt a lelkesedés, Persze nem a fiúknál, bár azt hiszem, hogy ők is jobban várták, hogy megjöjjenek a cserediákok, mint magát a töklámpa faragást. Az idei év azért nem volt teljesen izgalommentes, mert sokáig úgy nézett ki, hogy szégyen szemre nekünk nem lesz…
Na, nem az önkénteseket cseréltük, hanem 8 thai önkéntes volt itt, cserébe, hogy kifizették a repülőjegyüket. Szóval, a cserediákunk mellé befogadtunk még 2 öregasszonyt, na! Majdnem annyi volt a thai a házban, mint a bennszülött. Egyébként nagy lelkesen öregasszonyozom őket,…
Van már sapka és van bakancs, de még mindig nincs pulcsi és kabát. Valahogy olyan kabáthoz a gombot érzésem van. Egyelőre még meleg van, nem annyira baj, csak előbb utóbb ez így kevés lesz. Pénteken ki akarnak menni kínai kaját enni, mondtam, hogy utána nézzenek kicsit körül…
Na, nem mintha olyan nagyon odalennék érte, de akkor sem bírtam magammal. Azt hittem, hogy ki fogok kapni, hogy mi a francnak szervezek keresztül-kasul, és legyek már szíves üljek el végre a seggemen, de nem. Még meg is simogatták a buksimat. Vagy legalábbis megköszönték. Persze…
Fujj! Egy lusta disznó vagyok. Olyan sok minden történ, hogy már nem is tudom, hogy mivel kezdjem, és főleg, hogy csináljam, hogy ne hagyjak ki semmit. Írtam egy szép kis listát, de annak rendje és módja szerint kimostam, szóval ment a szemétbe. Ennek egyébként nagy mestere vagyok.…
- Itt vannak Katiék. Azt hittem idén nem fogadtok diákot.
Ez fogadott minket a diák átadón. Vagy, hogy is mondják ezt szépen? Nemtom. Gondoltuk, ha már idén is odaértünk időben a gyűlésre, pedig már tavaly is le akartam késni az általános ismertetőt, akkor sem megyünk be, hanem…
Naná, hogy nem végeztünk. Ez van. Meg a bárányfelhők. Vagy azok mennek? Nem mintha nem lenne tök mindegy.
A barátnőm szerint mi úgy vagyunk a cserediákokkal, mint ő a macskákkal. Nála is mindig úgy kezdődik, hogy csak addig fogadja be, amíg nem talál neki egy másik gondos, rendes, szerető családot, aztán persze a cicus örök tagja marad a családnak. Végül is, ha így nézzük, van…