Nehogy azt higgye bárki is, hogy ezzel fogom kezdni. A jó marad mindig a végére. Arról nem is beszélve, hogy egy csomó mindenről akarok írni. Biztos vagyok benne, hogy a felét el fogom felejteni.
Arra jöttem rá, hogy nem érdemes előre túlizgulni, meg leszervezni a dolgokat. A történések úgyis jönnek maguktól, és mindig a spontán dolgok a legjobbak. :) Amit megszervezel meg úgysem jön be. Carpe diem!
Múlt héten ez időtájt Klear azzal jött haza, hogy 26-án sportnap lesz a suliban és vadászni viszik őket. Mi van? Mi van? MI VAN? Na azt nem! Meg egyébként is gondolkozik itt valaki? Ezek elvinnék lövöldözni, én meg vállaljam érte a felelősséget? Lett nagy pánik hirtelen. Itt mindenkinek elment az esze!?!?! Nyugi! Vegyél mély levegőt. Még egyet. Meg még egyet. Jobb már? EGY FRÁSZT! Na akkor erre alszunk egyet! Persze ennek bár így kellene működnie, nálam semmi nem megy a normális módon. Úgyis mondhatnám, hogy dögöljön meg a másik tehene is. Vagy, hogy mindenki értse, ha nekem rossz, másnak is legyen rossz! Andráááááááááás! Mit nekem, hogy Törökországban vagy mikor éppen pánikolok! Tessék nekem válaszolni! Ugye nem kell engednem? Ugye neeeeeeeem! És mi volt a válasz?
- Nem tudom, de szerintem enged!
Puff neki. Most komolyan. A fél oldalas üzenetemből, hogy jutottál arra, hogy ezt a választ várom?
Na akkor újra nagy levegő, meg még egy, meg még egy. De már három napja csak a nagy levegőket veszem és semmivel sem lett jobb! Jó akkor írok egy kikérőt. Vagy mégse? Vagy írjak? Vagy mégse? Ezzel így nem jutok semmire. Jobb lesz ha felhívom Annát, az osztályfőnökét, de nem ám csak úgy hűbelebalázs módjára. Mivel Annánál már egyszer eljátszottam a hisztisp***a szerepet, most jó kislány módjára alszom rá egyet, hogy, hogy is vezetik ezt elő a nálam sokkal józanabb gondolkodású emberek. Hátha megálmodom.
Másnap remegő kézzel fogom a telefont, nehogy rosszabb helyzetet csináljak mint ami volt, de akkor sem akarom, hogy vadászatra menjen.
- Szia Anna. Kati vagyok. Csak szeretnék, érdeklődni a szerdai sportnapról, mert Klear azt mondja, hogy vadászni mentek, és utána a vadászott állatot főzitek meg.
A vonal másik végén pát pillanatig meglepett csend aztán nagy levegő.
- Dehogyis! Tizennyolc év alatt nem is vehet senki fegyvert a kezébe. Meg egyébként sem. Akkor valamit nagyon félreértett Klear. Csak azt mondtam neki, hogy szerdán kimegyünk a gyerektáborba, és ott főzünk vaddisznóhúst, mert az egyik osztálytársának az apukája tud hozni. Vadászatról szó sem volt.
Ügy megoldva, az a bizonyos kő is lent van, és még csak cirkuszt sem csináltam. Határozottan fejlődök. Aztán Anna elkezd még sorolni egy csomó mindent amit valószínűleg Klearnek kellett volna elmondania itthon, de nem az a fajta. Szívesen beszél mindenféléről, csak valahogy a fontos dolgok maradnak ki. Szeretném hinni, hogy nem direkt. Este mondom Klearnek, hogy no vadászat, csak főzés, mert lesz vaddisznóhús az meg finom. Ne felejtsd itthon reggel az edényt meg az evőeszközt mert a markodból enni nem annyira vicces. Reggel aztán mindenki megy a napi rutinra. Délután jön haza.
- Milyen volt?
- Fárasztó.
És nem úgy tűnik mint aki még beszélni akar a dologról. Tisztára mint a sajátjaim.
- Milyen volt az uszi srácok?
- Ügyesek voltunk.
És mennek tévét nézni. Közben rá se néznek az anyjukra. Azt hiszem igazán jó nevelést kapnak. :D
Szóval fárasztó. Hát ha mindent elmondtál akkor vacsorázzunk. Vacsora után hozza a telefonját és elkezdi mutogatni a képeket. Na akkor mégis lesz élménybeszámoló!
- Ezt ettük. - valami pörköltféle van a képen.
- És milyen volt?
- Hús jó, de nagyon s.... s..... Nem tudom. Salty.
- Sós.
- Az.
- Ez itt én osztályom.
Egy csomó srác hátulról. Ki találja ki mit csinálnak? Hát persze, hogy kötelet húznak! Mi mást csinálhat még egymás között egy csomó fiú? Mire a férjem.
- Mi például ittunk!
Ja tényleg. Még azt is.
- Kötelet húznak?
- Igen. Vicces. Mondják - húzd, húzd, húzd!
Gondolom ilyet sem csinálnak otthon. Na ugye, hogy van mit tanulni!
- És nyert az osztályod?
Gonosz vigyor.
- Nem. Kétszer nem.
Aztán mutatott még egy csomó képet.
- Ők itt barát....., barát ....
- A barátnőid?
-Igen.
Mert olyanja is van már az osztályban.
- És jól érezted magad?
- Igen. Csak fáradt vagyok. Menni hét kilométer. Csak oda.
Ezek után hajnali egykor még égett nála a villany, még javítgatott meg készülődött, Biztos ami biztos alapon mindenféleképpen fáradtan érjen oda.
Csütörtök reggel - verőfényes napsütés.
- Klear meleg van.
Aztán mindenki egy szál semmiben el otthonról. Azonban az időjárás gonosz, és szórakozik velünk: Ősz van ám kisköcsög! Két óra múlva már mindenki szeretné a tundrabugyit. Nekem meg eszembe jut, hogy vajon mi lehet azon a szerencsétlen gyereken? Ha a népviseletben van, akkor kb most kell lefeszegetni a padról mert odafagyott. Telefon.
- Klear nem fázol?
- Kicsi - közben hallom a hangján, hogy majd megfagy.
- Vigyen a Mama ruhát?
- Nem kell kölcsönkértem Omszin pulcsiját.
- Biztos?
- Igen.
Remek. Akkor már Omszin is fázik. Telefon letesz, viszont engem nem lehet ám ennyivel lerázni. Telefon.
- Anyu, menj fel légyszives szedd össze az összes meleg ruháját, és vidd le neki, mert nem vágyom egy tüdőgyulladásos gyerekre. Meg nem lenne baj, ha már 2 perce úton lennél.
Telefon letesz. Két perc múlva újra csörög.
- Kati nem tudom mit vigyek. Van itt egy fekete steppel kabát, egy szürke kabát ami bolyhos belülről, meg egy szürke vékony pulcsi ami úgy néz ki mint egy melegítőfelső.
Na engem teljesen levert a víz. Kint 8 fok van, zuhog az eső, és ezen a gyereken még pulcsi sincs. Úgy értem saját. Tuti tüdőgyulladás. Minimum egy hét. Egy ekkora gyerekkel is benn kell maradni a kórházban? Egyáltalán lehet?
- Vidd az összeset, és ebben a sorrendben húzd rá. Vagy válasszon valamit.
Telefon letesz, anyám elviharzik. Húsz perc múlva telefon.
- A melegítőt választotta.
- Csak?
- Csak. De viszek neki farmert is mert egy vékony szoknyába üldögél. Na azt még gyorsan elmondom, hogy megnéztem most magamnak őket és a miénk a legszebb.
Telefon letesz.
Ááááááááááááááááááááááá!!!! Ez annyira jellemző a családomra!!!!!
Van egy nálam 8 nappal idősebb unokabátyám, akivel totyogós koromban egy járókában voltunk. Fontos tudni, hogy ők együtt laktak a nagyszüleimmel, mi meg néha meglátogattuk őket. Tehát két gyerek elvan a járókában, nagyapám meg hívja be nagyanyámat a szobába.
- Te Iren! Gyere nézd a miénk, hogy üti ezt a másikat.
A miénk volt az unokabátyám, a másik meg én. Szóval ez a miénk gén erősen dolgozik a családban.
Mi az, hogy a miénk a legszebb? Mind szépek voltak, és agyon dolgozták magukat. Na jó talán a venezuelai srác nem hajtotta agyon magát, de fiú, és egyedül van. Szerintem annyira nem gáz.
Venezuela, plusz a kuka. Született tehetség vagyok ha fényképezésről van szó.
Japán - Vigyorgós táska. Imádom!
Németország
Thaiföld.
Azt a két táncoló figurkát is a lányom rajzolta :) Megjegyzem Bangkokot csak mi hívjuk Bangkoknak. A benszülöttek olyan nevet is tudnak ami egy egész A4-es lapot elfoglal, igaz, hogy csak az első három, vagy négy szót használják ők is.
Olaszország
Belgium
A következő dolgokról maradtunk le: Programok nagy része, ételek, eső. Ez utóbbit nem vártam.
A következő dolgokról nem maradtunk le: Karatebemutató, amit a fiúk nagyon élveztek, esti koncert, és egy csomó fényképezkedés.
Ez van, ha az ember hétköznap dolgozik, de ez is jó móka volt.
És itt most vázolnám középhosszútávú terveimet. Ezeket fogom megnézni.
Aztán ide fogok elmenni. A sorrend nem rögzített e kettő között.
Ha ezen is túl vagyok akkor ez a következő
Meg persze Afrika, mert Apa meg azt szeretné.
Amíg a terv nem teljesül nem szándékozom meghalni. Ahogy a dolgok most állnak örökké fogok élni.
Azért, hogy teljes legyen a történet, gyorsan elmondom, hogy ma megitattuk pálinkával. Ha Magyarországon vagy édesem, akkor a nemzeti italból pedig inni kell!!! Egyébként is inkább itthon, rendezett körülmények között igyon, mint, hogy máshol itassanak meg vele a jó ég tudja micsodát. Egy fél kortytól azt a műsort adta elő, mint én a csípős levesétől. Semmi sem marad büntetlenül! Aztán még egy kicsit elbeszélgettünk arról, hogy a szentháromság a magyarnak a sör, a bor meg a pálinka, meg, hogy mi a különbség köztük, mi miből készül, és, hogy sokak szerint a gyümölcsből vétek lekvárt főzni. :)
